2011. április 15., péntek
kidobott cipő
csak sétálsz békésen az utcán, teljesen véletlenül meglátsz egy cipőt. egyből beleszeretsz, csodás cipő. megszerzed, a tiéd lesz. imádod, a cipő is imád téged. minden jó vele, a világ szebb az élet gyönyörű. néha sajnos nem lehet veled, te újra sétálsz az utcán. meglátsz egy másik cipőt. csillogó cipő. a régi cipőt egy pillanat alatt a szemétbe dobod. utána sem nézel, otthagyod és elsétálsz. a régi cipő sokat szomorkodik, de idővel új gazdája lesz, aki mindennél jobban szereti, soha le nem cserélné. Te ottvagy az új cipőddel ami igaz, hogy szép, de kényelmetlen. ekkor új cipőd lesz, ez is szép de továbbra is hiányzik valami, ismét új kell... néha eszedbe jut a régi cipőd, jó lenne ha még mindig a tiéd lenne. talán keresed is de valójában tudod, hogy soha nem lehet már újra a tiéd. Soha.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
jajj nem akartam, hogy bárki is elszomorodjon..
VálaszTörlésjaj nem szomorodtam, csak kicsit olyan hangulata volt a posztnak, ezért írtam. de ez persze nem rossz. :) inkább szép köntösbe öltöztettél valamit. és ez nagyon tetszett.
VálaszTörlésannyira elgondolkodtató :) nekem tetszik :)
VálaszTörlésSunnygirl örülök, hogy tetszik és, hogy mégsem lettél szomorkás. :)
VálaszTörlésPetra ugyancsak örülök neki, hogy megtetszett a post! néha rámjön, hogy komolyabb témákat is írjak, igaz így kicsit összevisszás a blogom. sebaj, ez is én vagyok :)